Mi az éghajlatváltozás?
Az emberi tevékenység fokozatosan befolyásolja a Föld éghajlatát azáltal, hogy hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt ad hozzá a légkörben természetesen előforduló gázokhoz.
Ezek a további üvegházhatású gázok főként fosszilis tüzelőanyagok energiatermelés céljából történő elégetéséből, valamint egyéb emberi tevékenységekből, például az esőerdők kiirtásából, a mezőgazdaságból, az állattenyésztésből és a vegyi anyagok előállításából származnak. A szén-dioxid (CO2) az emberi tevékenységek során leggyakrabban keletkező üvegházhatású gáz.
Ezek a további gázok felerősítik a bolygónk légkörére gyakorolt „üvegházhatást”, ami rendkívüli ütemben növeli a Föld hőmérsékletét, és jelentős változásokat eredményez az éghajlatban.
Lásd még:
- Az éghajlatváltozás okai (Az EU éghajlat-politikája)
- Az éghajlatváltozás okai (Bolygónk a jövőnk)
Hol tartunk jelenleg?
Bolygónk már most több mint 1 °C-kal melegebb az iparosodás előtti hőmérséklethez képest.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudósainak figyelmeztetése szerint az 1,5 °C-os globális hőmérséklet-emelkedésnek komoly és visszafordíthatatlan környezeti és társadalmi következményei lesznek.
Minél jobban zavarjuk az éghajlatot, annál nagyobbak a társadalmunkat és a környezetünket érintő kockázatok.
Lásd még:
- Globális és európai hőmérséklet (Európai Környezetvédelmi Ügynökség)
- Az európai éghajlat állapota 2019-ben (a Kopernikusz program éghajlatváltozással kapcsolatos szolgáltatása)
- Különjelentés az 1,5 °C-os globális felmelegedés hatásairól (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület)
Milyen hatásokkal jár éghajlatváltozás?
Az éghajlatváltozás hatásai már világszerte érezhetők, és az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
Az éghajlatváltozás elleni fellépés nélkül az EU-ban a gyermekeink életében a következőkre lehet számítani:
- 400 000 korai haláleset évente a légszennyezés miatt
- 90 000 haláleset évente a hőhullámok miatt
- 40%-kal csökken a felhasználható vízmennyiség Európa déli régióiban
- 2,2 millió embert fognak fenyegetni a tengerparti áradások minden évben
- 190 milliárd euró éves gazdasági veszteség
Ezek az éghajlati változások képesek átalakítani bolygónkat, ami hatással van az élelmiszer- és vízellátásra, valamint az egészségünkre. Jóllehet a kockázatok általánosak, a hatások súlyosabban érintik a szegényeket és a kiszolgáltatottakat.
Minél súlyosabbak a problémák, annál nehezebb és költségesebb lesz azok megoldása – ezért a legjobb megoldás az éghajlatváltozás kezelésére irányuló korai fellépés.
Lásd még:
- Az éghajlatváltozás következményei (Az EU éghajlat-politikája)
- Az éghajlatváltozás hatásai (Bolygónk a jövőnk)
- Az éghajlatváltozás hatásai Európában (Európai Környezetvédelmi Ügynökség)
Mit tesz az EU az éghajlatváltozás ellen?
Az EU régóta vezető szerepet tölt be a világon az éghajlatváltozás elleni küzdelemben:
Erőfeszítéseink az Unión belül foganatosított ambiciózus szakpolitikákban és a nemzetközi partnerekkel való szoros együttműködésben nyilvánulnak meg.
Jó úton haladunk afelé, hogy 2020-ig a tervezett mértékben csökkentsük üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat, és újabb célt tűztünk ki magunk elé – nevezetesen azt, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsük üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat.
Az a cél, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon. Ez azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentjük kibocsátásainkat, és növeljük az üvegházhatású gázok légkörből való elnyelését, hogy elérjük a nulla nettó kibocsátást.
Ez a cél az európai zöld megállapodás részét képezi. Ez egy olyan ambiciózus intézkedéscsomag, amelynek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nettó nullára csökkentése, ugyanakkor méltányos, egészséges és virágzó társadalom biztosítása a jövő generációi számára.
A kibocsátások csökkentése mellett alkalmazkodnunk kell a most és a jövőben bekövetkező változásokhoz is. Az EU hozzájárul ahhoz, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten javuljon az éghajlatváltozás hatásaira való felkészültség és reagálási képesség.
Az EU együttműködik más országokkal és régiókkal a globális éghajlat-politikai fellépés előmozdítása és a partnerországok – különösen a legkiszolgáltatottabbak – erőfeszítéseinek támogatása érdekében.
Az EU annak biztosításán is dolgozik, hogy a koronavírus-járványból való kilábalás együtt járjon a zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb Európára való átállással.
Lásd még:
- Az EU fellépése az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság területén
- Az EU éghajlat-politikája és az európai zöld megállapodás(Az EU éghajlat-politikája)
- 5 tény az EU klímasemlegességi célkitűzéséről(Európai Tanács)
Mik az éghajlat-politikai fellépés előnyei?
A klímasemleges társadalomra való átállás sürgető kihívás, de egyben lehetőség is arra, hogy mindenki számára élhetőbbé tegyük a jövőt.
Ha fellépünk az éghajlat és a környezet védelmében, mindannyian hozzájárulhatunk a bolygónak a mostani és a jövő generációk számára történő megőrzéséhez és védelméhez.
A társadalom számára jelentett előnyök többek között a következők:
- új, zöld munkahelyek
- nagyobb versenyképesség
- gazdasági növekedés
- tisztább levegő és hatékonyabb városi tömegközlekedési rendszerek
- új technológiák, pl. elektromos vagy tölthető hibrid elektromos autók, intelligens fűtő-, illetve hűtőrendszerrel működő energiatakarékos házak vagy épületek
- az energia és más erőforrások zavartalan utánpótlása – Európa importfüggőségének csökkentése
A tanulmányok kimutatták, hogy a zöld és digitális társadalomra való átállás megvalósítható és megfizethető. Az éghajlatváltozás sokkal magasabb költségeket fog róni a gazdaságra és a társadalomra, mint az éghajlatváltozás ellen idejekorán indított küzdelem.
Mit tehetek?
Az átállás mindenkire kötelezettségeket ró, függetlenül attól, hogy a társadalom mely rétegét, illetve a gazdaság mely ágazatát képviseli. Az energiaiszektor mellett fontos szerephez jut az ipar, a mezőgazdaság és az erdészet éppúgy, mint a közlekedés és az építőipar. Az ehhez szükséges ismeretek nagy része már rendelkezésünkre áll, és már számos bevált megoldás létezik.
A mindennapi választásaink is fontosak. A változások többnyire javulást hoznak életmódunkat, közlekedési, otthoni energiahasználati, termelési és fogyasztási szokásainkat illetően.
Mindenki tehet valamit, és egyetlen lépés sem jelentéktelen!