Kiemelt témák

Együttműködés az igazán fontos kérdésekben

Az első szakaszban a paktum intézkedései négy olyan területre összpontosítanak, ahol nemcsak az éghajlat és a környezet, de a polgárok egészsége és jóléte szempontjából is azonnali előnyök érhetők el: zöldterületek, zöld mobilitás, környezetbarát épületek és zöld munkahelyek.

A paktum feladatmeghatározása nyitott, a célterületek a megvalósításában részt vevő személyek és szervezetek szükségletei és hozzájárulásai szerint alakulnak.

Az EU fellépése az éghajlatváltozás és a fenntarthatóság területén

Az EU – jogszabályait, szakpolitikáit és programjait mozgósítva – számos fronton tesz lépéseket. Az alábbi példákon keresztül bemutatjuk, mit tesz az EU ezeken a területeken.

Éghajlat-politika

Az EU azt tűzte ki célul, hogy éghajlati szempontból 2050-re teljesen semlegessé válik, azaz gazdaságának nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása nulla lesz.

Ez a törekvés áll az európai zöld megállapodás középpontjában, illeszkedve az EU-nak a Párizsi Megállapodás keretében tett globális éghajlat-politikai vállalásaihoz. Mi több: javasoltuk, hogy ez a politikai vállalás az európai klímarendelet révén jogilag is kötelező legyen.

Ahhoz, hogy ezt a merész célt elérhessük, a 2030-ra kitűzött éghajlatvédelmi és energiaügyi célokat is meg kell erősítenünk. A 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai céltervnek megfelelően az üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat 55%-kal csökkentjük az 1990-es szinthez képest.

A legfontosabb uniós jogszabályok és szakpolitikák az éghajlat-politika területén:

az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer, amelynek célja a villamosenergia-ágazatból, az iparból és az EU-n belüli légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése,
a kibocsátáskereskedelmen kívüli ágazatokban kitűzött nemzeti célok (például a közlekedés, az épületek és a mezőgazdaság területén),
annak biztosítása, hogy erdőink és termőföldjeink hozzájáruljanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez,
a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése például a járművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások segítségével,
az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások hasznosításának bővítése és az uniós országok energia- és éghajlat-politikai irányításának hatékonyabbá tétele,
a kis szén-dioxid-kibocsátással járó innovatív technológiák alkalmazásának előmozdítása,
a globális felmelegedésben szerepet játszó fluortartalmú üvegházhatású gázok betiltása,
az ózonréteg védelme,
alkalmazkodás az éghajlatváltozás hatásaihoz,
az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépés finanszírozása.

Tevékenyen törekszünk arra, hogy más országokkal és régiókkal közösen elérjük a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit. Nemzetközi viszonylatban az elsők között vagyunk a fejlődő országok éghajlat-politikai törekvéseinek pénzügyi támogatásában.

Lásd még:

Biológiai sokféleség

Itt az ideje, hogy rendezzük viszonyunkat a természettel. Gondoljunk csak az éghajlatváltozásra, a biológiai sokféleség csökkenésére és a pusztító világjárványok terjedésére.

Az EU biodiverzitási stratégiájának célja, hogy 2030-ig megkezdődjön kontinensünk biológiai sokféleségének helyreállítása:

évente 20 milliárd euró felszabadítása különböző forrásokból – az uniós alapokból, valamint a köz- és a magánszektorban – a biológiai sokféleség helyreállítására,
az európai szárazföldi területek legalább 30%-ának és az európai tengeri területek legalább 30%-ának védetté nyilvánítása,
a károsodott ökológiai rendszerek helyreállítása szerte Európában,
3 milliárd fa elültetése 2030-ig,
a növényvédő szerek használatának és ártalmasságának felére csökkentése 2030-ig,
az EU globális szerepének növelése a biológiai sokféleség helyreállítására irányuló erőfeszítések terén.

Lásd még:

Fenntartható élelmiszerrendszerek

„A termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű európai uniós stratégia azt hivatott biztosítani, hogy az európai polgárok egészséges, megfizethető és fenntartható élelmiszerekhez jussanak. A stratégia céljai a következők:

a környezet védelme és a biológiai sokféleség megőrzése,
a vegyi anyagok és a veszélyes növényvédő szerek használatának felére csökkentése 2030-ig,
fellépés az éghajlatváltozás ellen,
tisztességes gazdasági megtérülés biztosítása az ellátási láncok mentén,
a biogazdálkodás alá vont földterületek részarányának 25%-ra növelése 2030-ig.

Lásd még:

Tiszta energia

Éghajlat-politikai célkitűzéseink eléréséhez létfontosságú az EU energiarendszerének dekarbonizációja.

A legfontosabb elveink:

az energiahatékonyság előtérbe helyezése, egy nagyrészt megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-ágazat kialakítása,
biztonságos és megfizethető energiaellátás biztosítása az EU-ban,
a teljes mértékben integrált, összekapcsolt és digitalizált uniós energiapiac létrehozása.

Az energiarendszer integrációjára vonatkozó uniós stratégia és az uniós hidrogénstratégia utat nyit egy hatékonyabb és fokozottan összekapcsolt energiaágazat felé. A végső cél bolygónk tisztábbá tétele és a gazdaság megerősítése.

Mindez létfontosságú ahhoz, hogy Európa klímasemlegessé válhasson 2050-re, hiszen az energiarendszerből származik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 75%-a.

Lásd még:

Clean energy — Young maintenance engineer team working in wind turbines at sunset
serts

Fenntartható ipar

Éghajlatügyi és környezetvédelmi céljaink eléréséhez olyan iparpolitikára van szükségünk, amely a körforgásos gazdaságon alapul.

Az európai iparstratégia a következőképpen támogatja a zöld átállást:

ösztönzi a klímasemleges és körforgásos termékek új piacainak létrehozását,
a fejlődés és a jövőbeli jólét biztosítása érdekében előmozdítja a korszerűsítést, valamint a helyben és a világszinten jelentkező lehetőségek kihasználását,
megszünteti az energiaintenzív ágazatok, például az acél- és a cementipar szén-dioxid-kibocsátását.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben előirányzott „fenntartható termékpolitika” az anyagfelhasználás csökkentését és az anyagok újrahasználatát fogja előtérbe helyezni az újrafeldolgozással szemben. Minimumkövetelményeket vezetünk be annak érdekében, hogy megvédjük az EU piacát a környezetkárosító termékek jelenlététől. Fellépünk a termékek környezetbarát jellegére vonatkozó hamis állításokkal szemben.

Erőfeszítéseinket elsősorban az erőforrás-intenzív ágazatokra, például a textil-, az építő-, az elektronikai és a műanyagiparra összpontosítjuk.

Lásd még:

Épületek és épület-korszerűsítés

Európában az épületek fogyasztják el az összes energia 40%-át, évente azonban csak az épületek 1%-án végeznek energetikai korszerűsítést. Az épületek építése, használata és korszerűsítése jelentős mennyiségű energiát és erőforrást – például homokot, kavicsot és cementet – igényel.

Az épület-korszerűsítési program tíz év alatt megkétszerezi az energetikai korszerűsítés éves ütemét, és ezáltal:

javítja az épületekben élő és az épületeket igénybe vevő emberek életminőségét,
csökkenti Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátását,
akár 160 000 új zöld munkahelyet teremthet az építőiparban.

Figyelemmel arra, hogy 34 millió európai képtelen megfizetni otthonának megfelelő fűtését, az épületek korszerűsítése az energiaszegénység visszaszorításában is fontos szerepet játszik: lehetőséget ad a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek egészségének és jólétének javítására, és csökkenti energiaszámlájukat.

Lásd még:

Sustainable mobility — Modern tram in the old town of Reims, France
Xantana

Fenntartható mobilitás

Az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik, és ez az arány folyamatosan nő.

Az európai zöld megállapodás értelmében a közlekedésből származó kibocsátásnak 2050-ig 90%-kal kell csökkennie. Ennek érdekében a dokumentum előirányozza:

a kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztését a tengerhajózásra,
a kibocsátáskereskedelmi rendszeren belül a légitársaságok által felhasználható ingyenes kibocsátási jogosultságok csökkentését,
1 millió nyilvános elektromos és egyéb töltőállomás építését 2025-ig az európai közutakon akkor már várhatóan közlekedő 13 millió kibocsátásmentes és kis kibocsátású jármű számára,
a vasút és a vízi szállítás szerepének növelését az árufuvarozásban,
a vasút európai évének meghirdetését 2021-re a vasút fenntartható, innovatív és biztonságos voltának hangsúlyozása céljából,
a légi közlekedésből származó kibocsátás 10%-os csökkentését az egységes európai égbolt keretében, a fogyasztók és a vállalkozások számára költségmentesen.

Lásd még:

A környezetszennyezés megszüntetése

A környezetszennyezés egyaránt károsítja egészségünket és környezetünket. Legfőbb környezeti oka több mentális zavarnak, fizikai betegségnek és korai halálesetnek, különösen a gyermekek, egyes alapbetegségekben szenvedők és az idősek körében.

Amellett, hogy kihat egészségünkre, a környezetszennyezés a biológiai sokféleség visszaszorulásának is az egyik legfőbb oka, miközben csökkenti az ökológiai rendszerek azon képességét, hogy bizonyos „szolgáltatásokat” nyújtsanak az emberiség számára, például megkössék a szén-dioxidot, vagy szennyezésmentesítsék a környezetet.

A szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célja, hogy megelőző és javító intézkedések révén csökkentse a levegő, a vizek, a talaj és a fogyasztási cikkek szennyezettségét, és érvényesítse minden szakpolitikai területen a szennyezőanyag-mentességi célkitűzéseket.
A metánra vonatkozó stratégia célja a hőmérséklet-emelkedés korlátok közé szorítása 2050-ig, a levegőminőség javítása, valamint annak biztosítása, hogy az EU vezető szerepet játsszon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben.
A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a vegyi anyagok bonyolult európai szabályozására támaszkodva megerősíti a polgárok és a környezet védelmét, és ösztönzi a biztonságos, fenntartható vegyi anyagokra irányuló innovációt.

Lásd még:

Fenntartható finanszírozás és beruházások

Az európai zöld megállapodásban rögzített célok elérésének elősegítése érdekében arra törekszünk, hogy – a közpénzek mellett – a magánberuházásokat is az éghajlati szempontból semleges és ellenálló, erőforrás-hatékony és méltányos gazdaságra való áttérés felé tereljük.

A pénzügyi ágazat a következőképpen segítheti törekvéseinket:

a fenntarthatóbb technológiák és gazdasági ágazatok felé irányíthatja a beruházásokat,
hosszú távon is fenntartható módon finanszírozhatja a növekedést,
segítheti a kis szén-dioxid-kibocsátással járó, éghajlati szempontból ellenálló körforgásos gazdaság kialakítását.

Jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan építsük be pénzügypolitikai keretünkbe a fenntarthatósági megfontolásokat annak érdekében, hogy a finanszírozás a fenntartható növekedés szolgálatába állhasson.

Lásd még:

Méltányos átállás

A fenntartható, éghajlati szempontból semleges gazdaságra való átállásnak méltányos módon kell lezajlania, úgy, hogy senki se maradjon le.

Egyes olyan területeken, amelyek nagymértékben támaszkodnak a nyersanyag-kitermelő iparágakra, az azokra épülő energiatermelésre vagy más nagy szén-dioxid-kibocsátású ágazatokra, jelentősen át kell alakítani és/vagy diverzifikálni kell a gazdaságot. Eközben azonban gondoskodni kell arról is, hogy megmaradjon a társadalmi kohézió, és az érintett munkavállalók és a fiatalok olyan megfelelő képzésben, illetve átképzésben részesüljenek, amely felkészíti őket a jövő munkahelyeire.

A szóban forgó területeken jelentkező speciális kihívások kezelésére a Bizottság létrehozta a méltányos átállást támogató mechanizmust, amely célzott támogatást nyújt az érintetteknek.

Lásd még:

Városok és régiók

Európa régiói egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben fognak szembesülni az éghajlatváltozás hatásaival. Fontos, hogy a települések és a vidéki területek is aktívan kivegyék a részüket a zöld átállásból.

Lásd még:

Kutatás és innováció

A kutatás és az innováció alapvető szerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Az európai uniós és a nemzetközi szinten folytatott kutatás nagyban kiszélesítette az éghajlatváltozás mögöttes okaira vonatkozó ismereteinket. Ma a legsürgetőbb kihívás az éghajlatváltozás hatásainak feltérképezése és előrejelzése, valamint a hatékony reagálás módozatainak meghatározása.

Lásd még:

Nemzetközi fellépés

Az EU a világszintű fenntarthatósági kihívások kezelésében egyrészt Európán belüli tevékenységével, másrészt pedig az Európán kívüli országokkal és régiókkal folytatott együttműködés révén vesz részt.

Lásd még: